Csernai László

Életrajz

Csernai László elméleti fizikus, a Bergeni Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, illetve a Norvég Tudományos Akadémia és az Academia Europaea tagja. Az 1970-es évek elején részt vett a Paksi Atomerőmű megtervezésében, illetve a budapesti Fizikai Kutatóközpont mellett a Frankfurti, a Müncheni, a Minnesotai és a Michigani Egyetem, valamint a drezdai és a los alamos-i nukleáris kutatóközpont munkatársa volt. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Doctor Honoris Causa címet adományozott számára. 1997-ben Alexander von Humboldt Kutatási Díjjal tüntették ki a nagyenergiájú nehézion reakciók területén végzett kutatásáért. Tagja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) részét képező Energiaügyi Panelnek (Energy Steering Panel), illetve az Európai Fizikai Társaság (EPS) energiacsoportjának (Energy Group). Nemzetközileg jelentős kutatási eredményeket ért el az elméleti alapkutatás területén. Az FTI-ben végzett tevékenysége mellett a Frankfurt Institute of Advanced Studies és a Wuhan Műszaki Egyetem adjunktusa.

Fenntartható fejlődés és energiaellátás

A fenntartható fejlődés fizikai és entrópiai alapjait, az energetika alapvetéseit, a hő és entrópia viszonyát, illetve a hulladékhőt fogjuk tanulmányozni. A fenntartható fejlődés és a csökkenő entrópia között mennyiségi összefüggés áll fenn. Ennek nyomán ki fogunk térni a különböző energiaforrásokra, hatékonyságuk mértékére és az entrópiatermelésben játszott szerepükre. Az energiatermelést és -tárolást a hatékonyság és az entrópiatermelés szempontjából fogjuk vizsgálni. Szintén elemezzük az energiahasználatot és a jelenlegi humán technológiát. Számszerű becslést készítünk az energiaátalakítás és az energiaátviteli folyamatok okozta közvetlen globális felmelegedésről. Bebizonyítjuk, hogy a fúziós energia a legjobb és leginkább fenntartható megoldás az emberiség tetemes és egyre növekvő energiafogyasztásának fedezésére.

iASK-kérdés

Hogyan lehet eldönteni, hogy különböző biológiai és technológiai folyamatok közül melyik szolgálja jobban a fenntartható fejlődést?